Két év kihagyás után ismét rákóczisok jártak Erdélyben, Székelyföldön. A Határtalanul program keretében.
Az alábbi két prezentáció az 5 napos erdélyi utazásunkról fog szólni.
Megmutatjuk milyen helyeken jártunk, miket csináltunk, és pár érdekességet is
megtudhattok a látnivalókról.
Az oda- és visszaút elég hosszú volt. 12 óra
alatt tettünk meg 660km-t. Ez köszönhető annak, hogy Romániában kevés autópálya
van. A szállásunk Nyikómalomfalván volt. Nyikómalomfalva Románia és Székelyföld
közepe, így minden nagyobb központ, város 1-másfél óra útra volt onnan.
Panzióban voltunk mind az 5 nap alatt. Focipálya is volt, ahova szinte minden
este lementünk. A kirándulás 5 napos volt, de gyakorlatilag, csak 3 nap volt,
mert 2 nap az utazással telt. Ebben a 3 napban 8 szebbnél szebb helyeken
jártunk. És hát természetesen rengeteget nevettünk. Volt focimeccs a
balassagyarmati gyerekek és a helyi gyerekek ellen is. Szerintem a focizások
voltak az egyik legjobb programok.
Nekem személy szerint az első nap volt a
kedvencem. Igazi, meghamisíthatatlan erdélyi tájakon jártunk. Az egyik ilyen a
Gyilkos-tó volt, ahol szabadon körbejárhattuk a tavat. A tó az 1837-es év
esőzéseinek, vagy az 1838-as földrengés következtében keletkezett, amikor a
Gyilkos-havasokról leszakadó sziklás-agyagos törmeléktömegek elzárták a
Keleti-Kárpátok Békás-szorosa melletti patakok medreit. A torlaszok miatt a
völgy feltelt vízzel, egy 10 méter mély tavat képezve, ami elpusztította a
völgy fenyőfáit – azonban a fák víz alá került törzsei csodálatos
részletességgel megmaradtak. A tóba belemosódó vas-oxid miatt vörös színű tavat
eleinte Verestónak hívták.
Utána megmásztuk az 1344 méter magas
Kis-Cohárdot. Igazi kihívás volt a keskeny, köves, meredek ösvényen
felkapaszkodni a csúcsra, de egyértelműen megérte. A táv viszonylag kevés volt,
de 400 méter volt a szintkülönbség. Lefelé viszont még nehezebb volt, az eső
miatt még csúszósabbá váltak a sziklák.
Mindezek után a Békás-szorosban is tettünk egy
látogatást. Ahol 350-400 méter magas sziklafalak között haladtunk el.
A képen a csapat, aki felmászott a hegyre. A
jobb oldali kép a csúcs előtt 500 méterrel készült.
És megkóstoltuk a románok nemzeti ételét a micset,
ami hasonlít az itthon jól ismert csevaphoz.
A második nap Parajdra sóbányához és a
Só-szoroshoz látogattunk el elsőként, ahol még kalandpark is volt. A parajdi
sót, már a 15. századtól kezdve "Székely só"-nak hívták. A parajdi só
a világ egyik legegészségesebb és legjobb minőségű sója. A parajdi sóbánya a
Pannon-tenger kiszáradása következtében jött létre. Őstengeri iszapot
tartalmaz, nyomelemekben és ásványokban gazdag. A kereskedelmi piacon a többi
sóból ezt az iszapot kivonják, feldolgozzák, és át is színezik. A parajdi só
szürke színű, nem tartalmaz adalékanyagokat, ezáltal ez az egyik legtisztább só
a kereskedelmi forgalomban kaphatókkal szemben.
Egy finom pizza után Korondra mentünk, ahol
megnézhettük hogyan is készül az igazi korondi kerámia. Sőt még mi is
kipróbálhattuk a korongozást.
A harmadik napon Székelyföld ikonikus
látványosságát csodáltuk meg, a Szent Anna-tavat. A Szent Anna-tó 30 ezer évvel
ezelőtt alakult ki vulkanikus tevékenység következtében. A vulkáni tavak
szabályos, szép tölcséralakjával ellentétben a Szent Anna-tó mai medre a
felgyorsult feltöltődés következtében hatalmas területeken nagyon lankás.
Ugyancsak a feltöltődés következtében a tó átlagmélysége, legnagyobb mélysége,
területe és kerülete is csökkent. Itt lett volna a legnagyobb esély arra, hogy
találkozhatunk medvével, de az itt lakó egyedet már áttelepítették. A helyiek
számára a tó az időjárást is pontosan megjósolja. A tó melletti hegyen ugyanis
az idők folyamán keletkezett két repedés. Az itt lakók azt tartják, hogy ha
ebből a repedésből kiáramló levegő csípi az orrot, akkor hamarosan vihar lesz.
Aznap még a Torjai Büdös-barlangot vettük
célba. A gázelegyben található kén-hidrogénből terméskén csapódik ki a
barlangfalakra, emiatt azokat egy bizonyos magasságig sárga kénréteg borítja.
Ez egyben a gáz szintjét is jelzi.
A gázok között található széndioxid
miatt többnapos kúrákat tartanak, mely a különböző keringési és
vérnyomásproblémák, mozgásszervi betegségek gyógyulását segítik elő. Körülbelül
3 percig lehettünk bent a barlangban. Miután leültünk a padra egyre erősödő
záptojás szagot éreztünk és egyre melegebb is lett. A mofetta mérgező gázainak
belégzése ellenben nagyon veszélyes lehet, a barlangban jelölt csík alá hajolva
a gáz belégzése néhány perc alatt beálló halált is okozhat.
Írta: Farkas Kornél 8. b
Nézzétek meg a prezentációkat:
